Csönd

Csönd



tenyereddel érintsd meg
a könny nélküli csöndet
félelmeddel álmaiddal
talán így lesz könnyebb

fáradt-feladásban
összekuszált vágyban
elérhetetlen fényben
kósza éberlétben

tűnsz és ideszállasz
mint pehely-hó a lázban
láva-napnyugvásban
fájdalmas hiányban

megtöltöd a csöndet
megérinted s látod
üres teret átjár
s fáj a hiányod.
Tartalom